Recsk, Nemzeti Emlékpark

Távolság Mátraalmástól: 33km (35 perc)

Recsk neve a XX. századi történelmünk során szomorú tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A falu közelében, a Mátra északkeleti lábánál található egykori kényszermunkatábor helyén emlékpark került kialakításra. 1991 után a rabok visszaemlékezései alapján rekonstruálták a tábor kerítését, épületeit, útjait. Egy valósághűen felújított barakkban kiállítás található az összegyűjtött emlékekből.

A Magyar Államvédelmi Hatóság 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített Recsk szomszédságában. A Történelmi Hivatal adatai szerint a táborban egyidőben mintegy 1580 embert tartottak fogva, akik a magyar társadalom szinte minden rétegét képviselték. A politikai foglyok maguk építették fel a kényszermunkatábor épületeit, vették körbe magukat többszörös szögesdrót-kerítéssel, majd a helyi kőbányában dolgoztatták őket napi 12-14 órán át, embertelen körülmények között. A fogva tartottak a rendszeres fenyítések és megaláztatások mellett szinte valamennyien éheztek, mindent, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, a bányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök lőttek agyon.

A tábort 3 éves fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól. Az áldozatok számát senki sem tudja pontosan. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre "hagyományos" börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak 1956-ban szabadulhatott.

Az egykori munkatábort feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett. A túlélők 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át.

A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható, a tájékozódást táblák segítik. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén. Az emlékpark a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik.

Nyitvatartás május 1. és szeptember 30. között minden nap 9-17 óráig, az év fennmaradó részében az emlékpark csak szombat-vasárnap látogatható, 9-15 óra között. Bővebb információ, idegenvezetés: 06 36 478-295 , +36 20 435-0581

Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor (Új látóhatár, 1981., 361-387. old.)

Recsk történetéről 1988-ban Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia dokumentumfilet készített, Recsk 1950-1953, egy titkos kényszermunkatábor története címmel.

Recsk, Nemzeti Emlékpark

Aktualitások, közlemények

Időjárási  helyzetkép

Mátraalmás képekben

A Werbőczy-kút felújítás előtti állapota Az országút télen Ácsolt láda készítése - Mátraalmás Anno
Tél Mátraalmáson Munka a partoldalban Muzsikál az erdő

Közérdekű  információk

Településünkre  látogatóknak